Csodaszép helyen, az osztrák határtól 20 méterre található a Miród-forrás Mária kegyhely. A kegyhely közigazgatásilag Kemestaródfa községhez tartozik. Kemestaródfa Körmendtől 8 kilométerre teljesen a nyugati országhatár mellett helyezkedik el. A 8-as számú főútról jól megközelíthető (kb 2 kilométer északi irányba).

    Az első írásos emlék a forrás múltjából, 1248-ból származik. Igaz erre a forrás újraszentelése után két évvel derült fény. A Váradsziget nevű vár keresése közben a levéltárban került elő egy földeladási bizonylat, mely kimondja, hogy a Váradsziget a Miród vizétől északra van. A másik adat 1265-ből származik, ami azt mondja ki, hogy a Miród-forrás a Stremtől (Kemestaródfát átszelő patak) délre helyezkedik el. A két oklevél bizonyítja azt, hogy a forrás már a XIII. század közepén valamilyen formában létezett. A pontos, hiteles, és új adat, 1864-ből származik, amikor Pesty Frigyes történész megpróbált a falvakból minden nevezetességet összeszedni, és Kemestaródfán ezt találta, illetve a feltett kérdésére Márton Ferenc községbíró ezt a választ adta:

„Rákos-kút, az Ó-hegy tövében egy forrás, s nevezetét Rákos családtól nyerte. Ehhez a forráshoz szoknak a hideglázban szenvedők járni, vízéből inni, és a mellette lévő bokrokra, hajakból vagy más rútságokból egy darabocskát kötni. A szomszéd községek előtt is ismeretes forrás vize hideg, és kemény, talán némi gyógyerővel is bír, minthogy több hideglázban szenvedők vízétől meggyógyultak.”

    Hogy pontosan mikor keletkezett a forrás, arról nincs adat. A fent olvasható írás keletkezésének idejében, a faluban lakó Erdődy család egyik leszármazottja (neve sajnos a feledés homályába veszett) foglalkozott a forrás történetével. A következő, immár hiteles leírás a XIX. század végére tehető. Ekkor, a Gasztonyban élő József főhercegnek a vadásza (a név itt sem ismeretes) foglalkozott a kút történetével. Tisztogatta a forrást, széppé varázsolta a környéket. Ez az ember feleségül vett egy Láng Teréz nevű taródfai lányt, aki férje halála után minden írásos adatot megőrzött. Az Ő elbeszéléséből tudjuk, hogy régebben a falusiak, és a környékbeliek korsókkal, és kancsókkal felszerelkezve jöttek a forráshoz, és vittek haza a vízből, mivel az a hír járta, hogy a forrás vízének gyógyító hatása van, és a női bajok, elsősorban anyaméhrák gyógyítására szolgál.  Sőt a forrás mellett lévő Strem nevű patakon (ebbe csordogál bele a forrás vize) még egy híd is átívelt, amin még a Monarchia idején az osztrákok is átjártak a forráshoz. A kút közelében padok voltak találhatók, hogy a messziről jött emberek kipihenjék fáradalmaikat. A kút mellett néha tábortüzet gyújtottak, szalonnát sütöttek a látogatók.  A forrás mögött, a partoldalba pedig egy oltárkápolna volt, benne pedig egy Szűz Mária szobor, mivel az akkor a faluban élő idős emberek Szűz Máriát választották a forrás védőszentjéül. Minden év szeptemberében a falusiak Mária búcsút tartottak, és kizarándokoltak a forráshoz

    Az 1940-es évek elején a cserkészek jártak a faluban, és amikor megtudták, hogy van a községben egy ilyen nevezetesség, felkeresték azt, és rendbe is szedték. Érdekességként említem meg, hogy ekkor a cserkészek vezetője Sinkovits Imre, a későbbi kiváló színművész volt, aki nemrég távozott az élők sorából.

A régi rendszer, és annak ideológiája, hogy mindenáron a határt meg kell védeni az idegen „betolakodók” ellen teljesen elsorvasztotta a kút legendáját.

    Mivel a forrás nagyon közel van a határhoz (20 méter) a kutat betemették, a kút felett található oltárkápolnát lerombolták.  Így vegetált a kút 1990-ig, amikor a faluban élő három ember gondolta úgy, hogy mégiscsak meg kellene menteni a kutat az enyészettől. A forrást kiásták, vízelvezetés miatt vízelvezető gyűrűket raktak le, és megtisztították a környéket a gaztól.

    Én személy szerint 1999-ben kezdtem foglalkozni a történettel, ekkor írtam meg a Kemestaródfa története, című kiadványt, és ekkor hallottam először a kútról. 2000 októberében írtam meg az első írásomat a Vas Népébe a kút történetéről, de akkor még csak vágyakoztam rá, hogy ebből talán lesz valami.

    Végül sok szervezés meghozta a gyümölcsét, sok támogató anyagi támogatásával és hihetetlen sok társadalmi munkával felépítettük a kegyhelyet. Egyszer elkészült maga a forrás, ami egy kápolna, melynek aljából csobog a forrásvíz. Felállításra került egy hatalmas fakereszt, ami a forrás mellé került, szembe a bejárattal, hogy messziről kitűnve fogadja a zarándokokat. A kereszt elé, a forrás mellé helyeztük a miséző oltárt, a kegyhely elé pedig a Sinkovits emléktábla került. A kegyhelyet körbekerítettük kerítéssel a vadak elleni védekezés miatt. Mára a Miród-forrás kegyhely Vas megye egyik legnagyobb turisztikai látványossága lett.

    A munkálatok 2003-2004-ben is folytatódtak. Dr. Gyürki László ötletére egy Lourdes-i barlang került felállításra, Boldog Batthyány László boldoggá avatásának emlékére. Szintén a prelátus úr kezdeményezésére a forráshoz vezető mintegy 700 méteres út mellett 2004-ben a 14 úti stáció keresztjei lettek elhelyezve. A dolog egyedüliségét az adja, hogy minden egyes keresztnek külön gazdája, gondozója van. Gondozóik a falusi gyerekek, illetve szüleik. Időközben a kegyhelyhez vezető utat a falusi emberek adományaiból kaviccsal borítottuk, így most a forrás, esőben is jól megközelíthető. 2005-ben egy harangot szenteltünk a kegyhelyen, valamint a Miród-forrás versét márványtáblába vésettük, és azt helyeztük el a forrásnál. 2005 év szeptemberében Mindszenty-emlékművet szenteltünk a hármas Mindszenty évforduló alkalmából. 2006-ban pedig végre elkészült a faluban a hősi emlékmű is, melyen a két világháborúban elesetteknek, és az 56-os forradalom üldözötteinek állítottunk emléket. 2007-ben Brenner emlékművet szenteltünk Brenner János plébános meggyilkolásának 50 éves évfordulója alkalmából. Továbbá a régi, elsősorban a vadak ellen készült kapu helyett egy csodaszép székely kaput készítettünk. A forrás vize iható, jó minőségű, a Vas Megyei ÁNTSZ vizsgálta be.

    A kegyhelyről több könyv, kiadvány és képeslap készült. A legnagyobb összefoglaló mű tavaly készült el, amikor a kegyhely régi, és felújításának a története teljes egészében feldolgozásra került egy képpel bőven illusztrált 150 oldalas kiadványban. 2007 januárjában megalakult a Miród-forrásért Egyesület, mely a kegyhely ügyeit, dolgait fogja össze.

    A kegyhely nagyon látogatott, április közepétől október közepéig (időjárástól függően) több ezren látogatnak el hozzánk az ország számos területéről. Minden évben sok vallási és gyerekrendezvényt szervezünk. A gyerekek felé 2005-ben nyitottunk. Úgy gondoltuk, hogy a gyerekek a jövőnk zálogai őket kell a természet szeretetére megtanítani. Abban bízunk, hogy a gyerekek visszatérnek kegyhelyünkre, esetleg szüleiket is „elhozzák” magukkal. Nem is beszélve arról, hogy ha a gyerekek már felnőttként akár saját gyerekeikkel is visszatérnek a kegyhelyre, és messze viszik annak hírét. Minden évben sok gyerekrendezvényünk van. Ezek általában túrázások, táborozások. Több olyan rendezvényünk volt, amikor a csoportok több napig, hétig nálunk táboroztak sátorban a Miród-forrásnál. De olyan csoportokat is fogadunk, akik csak egy napra jönnek túrázni. A kegyhely bekerült a Szent Imre vándorútba, ezáltal évente többször hátizsákos emberek érkeznek a kegyhelyhez.

 

                                                                                                                           Takó Gábor

a Miród-forrásért Egyesület elnöke

- Várjuk kedves látogatóinkat egy festői, nyugodt kis helyen Kemestaródfán a Miród-forrás kegyhelynél.

- Várjuk iskolás csoportok látogatását akár egy napra, akár többre.

- A kegyhelyen lehet horgászni, fürödni a patakban, szalonnát sütni, túrázni.

- A látogatókat kérésre megismertetjük a kegyhely történetével.

- Kisebb csoportokat a Miród-forrás Egyesület vendégül lát egy kis szendviccsel, süteménnyel.

- Várjuk a táborozókat, cserkészeket, családokat, baráti társaságokat több napos sátortáborozás céljából.

- A kegyhelyre és környékére körülbelül tíz sátor állítható fel.

- Egészségügyi helyiség rendelkezésre áll.

- Várjuk kedves vendégeinket vallási rendezvényeinken, amik a Miród-forrás napok keretében zajlanak,
  és melyeket mindig július első hetében tartunk, és Sarlós Boldogasszony búcsúnapjához köthetőek. 

- Várjuk a házasulandó párokat, ugyanis a kegyhelyen, egyházi esküvők is zajlódhatnak. Ilyen esküvőhöz 

  minden segítséget megad a Miród-forrásért Egyesület.

- Minden rendezvényhez (táborozás, túrázás, stb) a helyet ingyen biztosítjuk a jelentkezőknek, esküvők
  alkalmával csak a díszítés (virág) költségét kell megfizetni.

A Miród-forrásért Egyesület megköszöni minden egyes támogatójának a 2010. évben a személyi jövedelemadó 1 %-ából juttatott 5522 Ft támogatást. Ígérjük, hogy a pénzt jó és nemes célra használjuk.

 

Kérjük, hogy továbbra is támogassák egyesületünket.

 

Adószám: 18897298-1-18

Utastájékoztató

 

Az utazás időpontja: 2012. július 23 - július 27. 5 nap 4 éjszaka.

 

Szervező: Takó Gábor  tel.: 30/300-16-61

 

Lelki vezető: Merkli Ferenc atya.

 

Utazás: Nyugati típusú autóbusszal. (WC, kávé, üdítő)  Gratis Zrt Zalaegerszeg.

 

Idegenvezető: Spaitsné Sipos Éva

 

Találkozó: 2012. július 23-án reggel a személyesen megbeszélt helyeken.

 

Érkezés: 2012. július 27-én a késő esti órákban.

 

Programok:

 

1.nap

 

Július 23-án kora reggel indulás. Érkezés Czestochowaba, a pálos szerzetesek által őrzött ősi Mária kegyhelyre. Érkezés a szállásra, kipakolás, este szentmise a bazilikában.

 

2. nap

Ismerkedés Czestochowaval, vallási programok (keresztút végigjárása, stb). Szentmise a kegytemplomban. Szabadprogram, vásárlási lehetőség.

 

3. nap

Utazás Krakkóba, városnézés helyi idegenvezetővel. Délután Wieliczka, a híres sóbánya megtekintése helyi idegenvezetővel. Szentmise a sóbánya kápolnájában. Utána a krakkói szállás elfoglalása.

 

4. nap

Reggeli után elmegyünk Auschwitzba, ahol meglátogatjuk a volt haláltábort, az emlékhelyet és a múzeumot. Továbbindulás Wadowicébe II. János Pál pápa szülővárosába. Az emlékhelyek megtekintése. Utána visszaindulás a szállásra.

 

5. nap

Reggeli után hazaindulás. Ezen a napon Zakopanét nézzük meg. Siklóval felmehetünk a Gubalowka hegyre (Zakopane mellett). Panoráma az egész városra és a Magas Tátrára. A program után hazautazás kisebb magállókkal. Érkezés várhatóan az esti órákban. 

 

Pénznem: lengyel złoty, vagy euró

 

Útiokmány: Útlevél vagy személyi igazolvány.

 

Részvételi díj: 34.000Ft és 140€/fő/5 nap. A részvételi díj az utazási, és a szállásköltséget, a reggelit, az utasbiztosítást, a velünk utazó és a helyi idegenvezető díját, valamint az auschwitzi és a wieliczkai kísérő díját tartalmazza.

 

A 140€/fő összeget a jelentkezéskor kérjük befizetni, mert a szállást le kell foglalnunk.

Felhívás

Tervezett programok

 

A Miród-forrásért Egyesület szeretné valamikor megszervezni a Szombathelyi Egyházmegye családi majálisát. A tervek szerint 2011-ben lettünk volna házigazdák, de a püspök atya meghirdette a családok évét, ezért a jövő évi rendezvények központi helyeken lesznek. A következő évek valamelyikén szeretnénk házigazdák lenni.

 

2012 szeptemberében nagy ünnepség keretében megünnepeljük a Miród-forrás újraszentelésének a 10. évfordulóját.

                                                                                                                      Takó Gábor

a Miród-forrásért Egyesület elnöke

Vendégkönyv